Catelyn:
Egy szuszra...
Először a gyerekeket, és velük a nőket!
Az igazi férfi nem menti, csak őket!
A süllyedő hajón az áradat átcsap,
A dacos bátorság nem több csak látszat!
Felfelé nyújtózik, feléd a mélység,
Valami véget ér, nincs semmi kétség!
Megragad hirtelen, lehúz egy örvény!
A gyenge mind elpusztul, íratlan törvény!
A hullámok hátán még megtör a fény!
Villámlás? Napsütés? Mindegy mi – tény…
A haláltól rettegve levegőt kapkodsz,
Az utolsó erőid használva csapkodsz,
A legvégső lélegzet sikoltva fáj!
Csend… Hideg… És halott-homály…
Tatabánya, 2024. április 24.
