Catelyn:
Mese
Én elolvastam a mese végét!
Láttam a könyvet porba hullni!
Történetek hét tengerét,
Láttam végleg elcsitulni!
Láttam Hófehérke halálát!
Láttam sírni a hét törpét!
Láttam, amikor mind feladták,
És az üvegkoporsót összetörték…
Láttam zokogni Hamupipőkét,
Kire a herceg sosem talált,
S fényét vesztett üvegcipőjét
Összetörték a rossz mostohák!
Láttam még a kihalt kastélyt,
Hol Csipkerózsika örök álmot aludt,
Mert elkésett az áldott tündér,
S az átokra gyógyírt ő sem hozott!
Láttam mesék hercegnőit,
Láttam, ahogy mind zokogott!
Láttam a sors istennőjét,
Ki minden mesét elátkozott…
Kinek élete úgy indult, mint mese…
Ki hercegnő volt, egy a sok közül…
De meséje szép véget nem ért sose,
Boldogságának senki nem örült!
Elátkozott hát minden történetet!
Elvarázsolt minden szép mesét!
Minden hercegnő éljen szép életet,
De az övék se legyen sose boldog vég!
Fájjon nekik is, ha elhagyják őket,
S hagyja el mindenki, aki számít!
Megátkozta a szép hercegnőket,
Hogy zokogjanak mind halálig…
Csak azért történjen velük szép is,
Hogy legyen, amit megsirassanak!
S ha velük marad valaki mégis,
Velük együtt mind meghaljanak…
Én elolvastam a mese végét,
És láttam a könyvet a porba hullni!
De a sors kegyetlen istennőjét
Sosem láttam elcsitulni…
Óbarok, 200……
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése