Catelyn:
Farsangok
Farsang volt. Az első. És én virág árus voltam.
Papír virágaimat a kosaramban hordtam…
Mindenkinek a kezébe adtam egy-egy szálat,
Mosoly-pénzben, ölelésben szabtam hozzá árat…
Farsang volt. Valamiért babának öltöztettek.
Büntetés volt, nem értettem, miért nem szeretnek?
Mert ha mégis szeretnének, űrhajós lehetnék!
Csillagok közt szárnyalhatnék, éppúgy, mint a lepkék!
Farsang volt. Bohóc helyett végül mackó lettem…
Arcomra anyám-rajza medve maszkot tettem…
Nem vonultam mégsem. Én már nagy akartam lenni!
Ciki volt már farsangolni álruhában menni…
Farsang volt. Táncoltunk a hagyományok szerint!
A tánctanár a múlt ködéből lemondóan legyint…
Akárhogyan igyekeztünk, kicsit mégis féltünk,
Ahogy szemlesütve – azért büszkén – egy ütemre léptünk!
Farsang van. Én úgy szeretnék újra gyerek lenni!
Nem szégyellnék farsangolni álruhában menni!
Talán jelmezt viselek, és felnőttnek csak látszom?
Ha behunyom a szemem, akkor elhiszem, hogy játszom…
Óbarok, 2023. január 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése