Catelyn:
Angyali
Vajon az angyalok emberekből lesznek?
Vagy csupa jóságból angyalnak születnek?
Fejük felett glória, vállaik közt szárnyak...
Felemelik őket az égig érő vágyak...
Mindig imádkoznak, másként nem is szólnak?
Gyötri őket kérdés: mit hoz majd a holnap?
Léptük nyomán csendül a felhők között ének?
Vajon ők is tudják, hogy ábrándosan szépek?
Vannak hétköznapok, vagy minden napjuk ünnep?
Tudják, mi a bűn, vagy azt hogy mi a bűntett?
Milyen nehéz lehet mindig jónak lenni...
Mi a jobb meghalni vagy angyalnak születni?
A született angyalok talán sosem éltek...
Megkapták azt, amit lehet, nem is kértek...
Lennének-e vajon egy napra csak emberek...
Élni, tudva azt is hogy halniuk nem lehet?
Az angyallá vált ember - vajon tényleg igaz?
Nem csak egy tanmese vagy keser-édes vigasz?
Mennyi munka lehet, fel, a Mennybe jutni?
Érdemes érte küzdeni? De szeretném tudni!
Vagy talán mégsem. Maradjon a remény!
Van saját életem, habár néha kemény...
Olyan-amilyen, de mégis csak egy élet...
Tartogat -nem glóriát-, de azért néha szépet...
A vállaim közt -úgy hiszem - nem feszülnek szárnyak...
Nem emelnek egekig nagyra törő vágyak...
Próbálok -igyekszem- rendes ember lenni,
Hogyha már nem tudtam angyalnak születni...
Tatabánya, 2024. November 20.
Kép forrása: MI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése