Látogatóba

 Catelyn:

Látogatóba

 

A nevetés a legjobb gyógyír -megmondták az öregek…

Ezért írtam neked most egy jókedv-csaló szöveget…

A kórház nem wellness-hotel, ne itt akarj pihenni!

És viselkedj, ne kelljen majd idő előtt kitenni!

Nem étterem, örülj, hogyha nem mozog az ebéded,

Vagy ha mégis, siker élmény, vadásztál rá, elérted!

Nincs asszisztens, nincs komornyik, nincs titkárnő, semmi nincs!

Örülj, hogyha nővérkét látsz, minden példány drága kincs!

Becses minden egyes orvos, minden kósza ápoló!

Mind amelyik bírja ésszel, minden eü-s dolgozó!

Habár lehet ez-az reped, rozsda eszi, eltörött,

A minőségi felszerelés magán útra költözött…

A TB-ből erre futja, van ahol még erre se…

-”Ez még így van? - csodálja az ős-orvosok szelleme…

-Pont, ahogy volt négyszáz éve, nem sok minden változott!

Nem lehet a probléma más, mint a rendszer átkozott!”

Nem baj, ha fáj, itt-ott sajog, örülj, hogy még éldegélsz…

Csoda itt az optimizmus, hogyha bármi jót remélsz…

Persze, lehetne még rosszabb, ez van, ezt kell szeretni…

Hogyha meg akarsz gyógyulni, kezdjél sokat nevetni!

Azért ne sírj, nincsen nagy baj, veled van a szerencse…

Hiszen sorsod -bármilyen is – százszor rosszabb lehetne!

Aludj, pihenj, halkan jajgass, ne kapard a falakat…

Gyógyulgass, most nincs kiszabva semmilyen más feladat!

Légy türelmes, kezelhető, olyan, ki nem hisztizik…

Tökéletes beteg nincs – vagy legalábbis nem hiszik…

Neked sem kell annak lenned, elég, ha elviselnek…

Mert bizony, ha nem viselkedsz, idő előtt kitesznek!

Ne nyírd ki a nővéreket, sem az orvost, ápolót…

Legyél velük nagyon rendes, viszonozzák majd a jót!

Mert ha elmegy minden nővér, orvos, minden dolgozó…

Nem marad a rendszerből a végén tényleg semmi jó…

 

Bicske, 2025. július 16.