Catelyn:
Lepke
Eltáncolt előttem egy lepke,
Egy-egy fűszálon megpihenve!
Finoman rezgett sárga szárnya
Úgy indult a tavaszi bálba...
Közönséges volt, egyszerű fajta,
Első bálozó – látszott is rajta...
Ügyetlen forgások, sutácska ívek
Mégis olvadnak tőle a szívek!
Évekkel ezelőtt szaladtam volna,
Árkokon-bokrokon átugorva,
Hogy megvizsgáljam, törékeny testét
Milyen formában borítja festék…
Szerettem volna – mindennél jobban –,
Hogy tünde-alakját kezembe fogjam!
S ha eleget csodáltam, szabadon engedni
És játékosan másikat kergetni…
Pillangók helyett már álmokat kergetek...
Néha sírok, néha meg nevetek…
Néha nem tudom azt sem, hogy ki vagyok
Irigylem a lepkéket, amiért szabadok!
Óbarok, 2020. április 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése