Catelyn:
Jobb leszek?
Elhatároztam: ezentúl jobb ember leszek!
Hogy végleg? Ebben magam sem hiszek!
De igyekszem, és sokkal több jó dolgot teszek,
És talán kevesebbet hisztizek…
Nem fogok nyávogni, mint egy macska,
A karmaimat idén nem élezem!
Nem ugrok senkire, mint vadász a vadra,
S bár torkot is harapnék -nem teszem…
Elfeledve pihen az ásó és a kapa,
Kiásatlan marad most sok gödör…
Rajtam kívül is van mindenkinek baja,
És gyilkos indulat - most - nem gyötör…
Hogy mit hoz a holnap? Még én sem sejtem…
Titkokat rejt még a jövendő…
Beteljesül vajon végül a tervem?
Igyekezetem most még növekvő!
Az eredménye? Holnap kérdezd újra!
Lehet, hogy majd bal lábbal kelek…
Az is lehet, hogy néhány óra múlva,
Ennyire béketűrő már nem leszek…
Na jó. Megpróbáltam, de tényleg!
Azt hiszem, jobb ha ilyen maradok!
Örüljetek annak, ameddig csak éltek,
Hogy inkább morgok, mint harapok!
Talán sosem leszek jó ember,
De minden hibám az enyém!
Azért megpróbáltam jobb lenni egyszer,
És erről szól ez a költemény!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése