Catelyn:
ChatGPT Azt mondta a ChatGPT: tudása nem végtelen, És a Káosz – honnan nézzük – majdhogynem már lételem… Felsorolt még jó pár érvet, hogy az élet nagyszerű, De nem tudta mért érdekel, hogy a pofon egyszerű? Mese habbal kérdésemre írt egy habos, szép mesét, CsodaHab varázsló lénye adta meg a lényegét… Buborékból jósolgatott a habfal innen-oldalán, Kalandokat ígért annak ki átlépett az ajtaján… Kétszer kettő mindig négy – kivéve, ha művészet, A Főnix nem fészekrakó – mást jelent a tűzfészek… Senkinek sincs két ballába – az értelme átvitt, A keljfeljancsi nem egy játék – ébresztőnek számít! Sajátosan értelmezett néhány szólást-mondást, Én idáig máshogy tudtam, hogyan szórnak rontást… A rántásra volt ötlete azonnal – de négy is… Elégedetlen vagyok az eredménnyel mégis… Azt viszont már ő sem tudta, mit gondolt a költő, Nagyban függ a kontextustól kinek szava döntő… Hasonlóan gondoltuk, hogy mit jelent az álom, Hogy a csevely mélyen szántson, jaj de nagyon várom! Azt is mondta – megkérdeztem – szubjektív a szépség, A “hesitáció” szerintem helyesírás-vétség… Hogy Rodolfot nem ismeri, szerintem az szégyen… Viszont állapot és személy is lehet mind tétlen… Kiadósat beszélgettünk, nem vesztünk mi össze, De hogy tényleg intelligens, nem hiszem csak kötve… Szinte minden kérdés után még több infót kérne, Beszélgetésünk így talán véget sosem érne! Érdekes egy kísérlet volt, de nem tudok többet, A kiindulási pontom nem volt csak egy ötlet, Majd ha nagyon unatkozom, beszélgetünk újra, Hátha másik versemhez is lesz belőle múzsa… Bicske, 2023. január 26.
(a képet stílusosan MI segítségével "készítettem" )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése