Nosztalgia

 Catelyn:

Nosztalgia

Mennyivel könnyebb volt gyereknek lenni!

Gyermeki bánatot könnyen feledni,

Oltalmazó árnyak közt kézen fogva járni,

Két lábbal csillagfényen, egyenesen állni...

Széllel szaladni, eltáncolni virágot

Átszínezni semmivé a végtelen világot!

Látni azt amit a felnőttek már soha,

Tanulni, hogy mindennek van valódi oka...

Hinni a csodákban, a meséket remélni

Az elérhetetlent is könnyedén elérni!

Érezni az álmot, simogatni száz illatot,

Becézve lehívni az égről egy csillagot...

Jó lenne kicsit újra gyerek-testben élni...

Puha, otthon-fészekbe -mint régen- hazatérni...

Mesét követelni, azt az egyet, minden este!

Amíg álmok közé hullik gyermek-énünk teste…

Jó lenne újra kicsit gyermekként játszani,

Rövid időre, de tényleg boldognak látszani,

Nem összeroppanni a felnőtt súlyok alatt,

Nem figyelve reszketve száz tornyosuló falat...

Jó volna... Akkor még nem voltak határok!

Voltak -valóban- őszinte barátok...

Biztonságos volt és egyszerűbb az élet...

Bár visszakaphatnék minden elpocsékolt évet!

Tatabánya, 2024. május 22.

Kép forrása: MI