Catelyn:
Érzem
Valaki bízik bennem fentről, de nagyon…
Terheim éppen csak nem nyomnak agyon…
De azt hiszi, semmi baj, lehet, még bírom…
Panaszaimat csupán papírnak sírom…
De semmi baj… Új pofon? Fel fogok állni!
Akarnék? Időm sincs most reklamálni…
Lenyelem ezt is, mint minden más békát…
Elviselem, mint egy keserű tréfát…
Túl leszek, megoldom, de sok azért néha…
A panaszom – nekem szól, ezért is néma…
De nem bánom, akkor is találok szépet,
Mert akarom hinni, hogy jó ez az élet!
Ha nem tudnék hinni, ha elesnék végleg…
Ha felemésztene a harag, a méreg…
Ha nem lenne több erőm, újra felállni…
Akaratom – máshogy – megint próbálni…
Kimondhatnám akkor: ennyi volt, vége!
Gátlásaimat elsöpörve félre…
Befejezve mindent, kicsit sem bánva,
Beletörődve, ez volt tán szánva…
De… Nem én lennék, én nem vagyok olyan…
Sodor az életem, hatalmas folyam…
De ki fogok kötni, egyszer majd… Érzem!
Nem akkora nagy baj, ha addig is vérzem…
Bicske, 2025. április 2.
Kép forrása: MI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése