Catelyn:
Filléres
Én még azt tanultam, hogy a húsz fillér is kincs...
Sokat számít, ahol minden napra jut egy: nincs!
Nem vehetnek ezt vagy azt, spórolni kell "arra"!
Örülnek, ha kenyér jut, nem költenek vajra...
Új cipőt, ha nagyon kell, csakis akkor vesznek,
Amit tudnak -jól jöhet!- mindent félretesznek!
A fillérek azután egyre-másra fogynak...
Észrevétlen -enni kell!- hétköznappá kopnak...
Legközelebb eltesszük. Hogyha tudunk többet!
Spórolni kell! Mégis min? A semmiből? Csak ötlet...
Ábrándozás: hogyha majd... Azon nyomban vége...
Eltolják az álmokat a problémáik félre...
Dolgozni kell. Dolgozni! Aztán, talán, egyszer...
Derűs nyugalomba öregszik az ember...
A vállát persze
ugyanúgy -jaj, de nehéz! - nyomja,
Habár már az ifjakért, a mindennapok gondja...
Félretesz a kicsiből, neki az is elég...
Alig eszik, minek ide minden napra ebéd?
Ez is van még, azt sem vesz most, csak azt, amit muszáj...
Kesereg, hisz őbelőle lett mostanra uszály…
Nem panaszkodik a gyermek. De ő fél, hogy teher...
Kesereg, hogy mekkora kár, ha valamit lever...
Sír, hogy többet nem tud adni, pedig hogyha menne!
A gyermekei élete most biztos könnyebb lenne!
Hiába, hogy nem is kérnek, akkor is tesz félre!
Ne legyen majd annyi gondjuk a temetésére!
Kiválasztja a ruhát is, előveszi néha...
S nevet, hogyha rákérdeznek, higgyék csak, hogy tréfa...
Bicske, 2025. Szeptember 08.
Képek: Délután talált húsz filléres, egy olyan utcán, ahol elég sűrűn járok évek óta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése