Szerzői jogvédelem

Az itt megjelent írások a szerző (Catelyn), vagyis én saját írásai(m), ezért a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogvédelem alá esnek. Megtiszteltek vele, ha kifejezitek véleményeteket (akár negatív akár pozitív), de egyúttal szeretném kérni, hogy ha megosztjátok műveimet, legyetek kedvesek feltűntetni engem, mint szerzőt. Köszönettel: Catelyn

2025. szeptember 18., csütörtök

Megosztó

 Catelyn:


Megosztó

 

A szülők feltöltik a netre, ha a gyerek cuki.

Kommentelnek: „Az enyém meg…” „Videó van?” „Muti!”

„A gyerekem azt csinálta!” „Jaj de ügyes, édes!”

Miért is kell mutogatni? Egyszerűen rémes!

Mert a világ -tudjuk régről – nagyon szép, és kerek:

Előbb-utóbb fel fog nőni bizony az a gyerek!

Nem biztos, hogy örülni fog a pelenkás képnek,

Mit a neten évek óta idegenek néznek!

 

Idézgetik, mosolyogják, egyszer mit is mondott…

Nem okoz a felnőtteknek lehet semmi gondot,

De majdan a felnőtt-gyerek szégyenkezve pirul,

Hisz a képen – mit most néznek – arcán spenót virul!

 

Meztelenül ül a kádban, mindent lehet látni…

Azt is amit – manapság már ki is illik vágni…

Kitakarni, matricázni, de fel se kéne rakni…

Mit fog később szegény gyerek a kortársaktól kapni!


Meg kell őrizni a percet, minden emlék érték…

De a gyerekek, hogy kitedd sosem maguk kérték!

Elég, hogyha nektek cukik, csak a család látja,

Hogy a pici ezt  vagy azt hogyan és mért csinálja?

 

Nem kell, sem ma sem később, hogy idegenek tudják,

Hogy a kamasz gyerekeid, mennyire is lusták!

Suli után hova járnak, merre jönnek haza,

És a jó fej apa-anya mennyire is laza?

 

Nem érti a csacsi szülő, ha a gyerek kéri:

Ne tegye ki, nem szeretné, sőt jogait sérti…

Hiszen ő csak büszke rá és szeretné, ha látnák,

Csemetéje mesén-tanult balerina táncát…

 

Persze, neki ő a legszebb, legügyesebb, cuki!

Dicsérte is szombaton a kisboltban a Juli!

Ő is mutatott az unokájáról pár képet:

„Látod, hogy húzza az orrát? Eb-piszokba lépett!”

 

Mintha, amíg nincs neten, a gyerek nem lenne!

Lehet, ezért nincs is nekik semmi furcsa benne?

Megosztják majd idegenek, születnek a mémek,

És kerülnek rossz kezekbe kissé intim képek…

 

Nem mindenki tekint rájuk épp úgy, mint a család.

A felnőttek közt akad hazug, rossz szándékú, galád…

Gúnyolódnak, kinevetik, sokszor csúnyát írnak…

Hihetetlen, kitalálni mennyi rosszat bírnak?

 

Sír a szülő, a gyerekét, nem érti, mért bántják?

Hiszen olyan aranyos, és segítőkész, látják?

Sértődötten letöröl -kis időre – pár képet…

Aztán kezdi előröl majd: „Láttatok már szépet?”

 

De, ahogy már említettük, a világ szép, kerek.

Elborzad a képek láttán majd egyszer a gyerek.

Megfogadja, hogy ő soha! A családnak csakis!

De nekik is nagyon ritkán, szépet – elég az is!

 

Tatabánya, 2025. szeptember 18.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése