Statisztika

Egy ismerős költő nemrégiben ünnepelte az 1500. versének megszületését. 

Ennek apropóján előszedtem én is a füzeteimet, azért én ragaszkodom hozzá, hogy meglegyen papír alapon is, főleg mivel nagyon sok van, ami nincs digitalizálva, csak én őrzöm (meg esetleg aki kapta). Vagy mert annyira gyatra, hogy arcomon a szégyen pírja lángol, de mégis nekem az a Valahonnan, ahonnan indultam. A Valahova még messze van, mert bőven van mit fejlődnöm, de talán majd egyszer oda is eljutok. 

Szóval, nem számolva az elkallódott verseket, és a be nem fejezetteket, jelenleg így állok: 

(ne nézzétek a könyvecskék állapotát, szegények sokszor hetekig kallódtak az aktuálisan kedvenc táskáim aljában, és bizony egyik-másik már nagykorú :)

Technikailag ez a Valahonnan füzet. Még anyu vette egy német házaspártól, akik háznál árultak behozott mindenfélét. (Volt még egy-két emlékkönyv, amik elkallódtak, mert a technika hiányában ugyan A/5-ös füzetben voltak a piszkozatok, de szerettem már akkor is letisztázni őket, és hol ebbe írtam, hol abba. Amelyik éppen a kezem ügyébe akadt.  Ezekről a versekről jórészt nem tudni, hogy mikor és hol íródtak, valamiért nem tartottam fontosnak. A vége felé nagyjából már be tudom lőni, a Lila szonett például farsangi feladat volt (minden osztály kapott egy színt, és arról kellett szonettet írni. Előfordulhat, hogy a hosszúságnak eme kritériumához van egy picike, de tényleg csak picike közöm, mert egy másik feladat (talán az is farsangi volt) megoldása 25 versszakra sikeredett ezt megelőzően, amit fel is olvastak :D, 2012-ben meg már jegyeztem a helyet és a dátumot is.

52 verset tartalmaz, plusz párat egy kedves gimis barátnő tollából, megőrizendő az emlékezetnek. Fogalmam sincs, hogy ír-e még, de ő volt az egyetlen, aki elsőben művészeti bemutatón ki mert állni a saját versével.

Legjobb barátaim ajándéka. Lapozgatva a füzeteket rádöbbentem,  hogy vagy vagy volt egy két éves szünet az életemben (az előző füzet utolsó versei között van egy nagy rés, ahol már jegyeztem dátumot, vagy arra az időszakra esik az emlékkönyves időszak, (az egyiken 101 kiskutyás kép volt, piros alapon, egy másik pedig már 2000-ben velem volt táborozni, de nem emlékszem, hogy milyen minta volt rajta) vagy ezek szerint több versem veszett a feledés jótékony homályába, mint arra emlékeztem. Mondjuk figyelembe véve az Akkor-t, annyira nem kár értük. 

Ez egyébként 79 verset őriz. 

Unokahúgom ajándéka, németországi testvér városból, ahova az iskolai kórussal mentek ki vendégszerepelni. Alsós volt, és hol volt még a Messenger... Csak reméltük, hogy nem lesz gond... Meg volt szeppenve, de azóta már egész világlátott nő lett belőle. Felnőnek, na... 

Tartalma vitatott 201 vagy 231 vers, ugyanis van benne egy 30 külön versből álló csokor. egy kolléganőm ballagó lányának, és osztálytársainak ajándéka az iskolának, tanároknak, konyhás néniknek, karbantartónak... A tudnivalók a gyerekektől érkeztek, versbe szedtem, átírták, dekorálták, laminálták... Állítólag nagy sikere volt. 

Tőlem-nekem kategóriások a többi, ezen a típuson tetszett a zseb, a tollaknak, a plüssön a cukisága. Az utolsó sima spirál, a borítót én varrtam rá, ha betelik átteszem másik füzetre. 

Ebben a füzetben 109 vers van. 

Ugyanaz a zsebes típus (utána sajnáltam ám, hogy csak kettőt vettem a Pepco-ban, mert azóta sem láttam ezt a fajtát). 

118 verset írtam bele. 

A plüssök is Pepco-szerzemények. Ebből a típusból többnyire szokott lenni ilyen vagy olyan, de azok nem fogtak annyira meg. 

A panda 86 verset tartalmaz. 

A hóember 64 verssel büszkélkedhet. 

Amit jelenleg vezetek, spirál füzet, borítóval, a mai állás szerint (09.17.) 40 verset tartalmaz. 

Összesen: 52+79+ 201 (230) + 109+ 118+ 86 + 64 + 40 =749 (778) versem van 2025. szeptember 17-én. 

Nem állítom, hogy az elkallódottakkal elérném az ezret, mert annyi biztos nem volt, de azért büszke vagyok. 

Főleg mivel van köztük sok olyan, ami valakinek örömöt okozott. Oké, nem egy irodalmi Nobel díj, de ki a kicsit nem becsüli... :)