Catelyn:
Szezon
nyitó
Boltba
megyek, a zöldségek közt mosolyog a sütőtök.
Jaj,
de sokan vannak! Persze! Akcióznak! Csütörtök…
Nem
sietek, megcsodálok minden apró részletet:
Szeptemberben
miért tesznek ki fenyőfa díszeket?
Színes
papír koporsóban csoki csontváz szendereg…
Mécseseket
válogatnak sírokra az emberek…
Pumpkin
spice és mézeskalács illatfelhő gomolyog.
Eladó
a sorok között meggyötörve toporog.
Habár
– és ezt be kell látni! – karácsony még messze van,
De
készülődnek – akik tudnak – jó előre, boldogan…
Mert
lehet, hogy később nem lesz, vagy csak drágán, ez vagy az,
Az
égősor a bús sötéten világító sebtapasz…
Fények,
csokik, üvegdíszek, mindenféle egyebek,
Selyemszegfű,
teáscsésze, szép nokedli szaggató…
A
kosárba kerül minden, hiszen most már világos:
Otthona
az embereknek -jól látszik, hogy hiányos!
Igyekeznek,
habár sokszor hiába is szaladnak,
Mert
a boltban -semmi pénzért! – boldogságot nem adnak!
A
tucat árú olcsó vigasz, porfogó, nem egyedi…
Persze
nem baj, ha az ember valamiért szereti…
Nézelődök,
szeptember van, elmosódnak ünnepek.
Csilli-villi
üvegdíszek mindenfelé függenek…
Jack-o
lantern, mézeskalács, fenyőfa és koszorú…
Mennyi
szépség, nem is értem, lelkem miért szomorú?
Vásároltam,
amit kellett, üres kézzel nem megyek.
Visszanézek
búcsúzóul: legközelebb mit vegyek?
A
zöldségek közt a sütőtök jókedvűen mosolyog.
Koszorúkról
integetnek műhópihés tobozok…
Tatabánya,
2025. 09. 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése