Készülőben

 Catelyn:

Készülőben

Itt van az ősz, lassan újra... Elmúlástól illatos.

Reggel-este sötét a lét, az ég szórtan csillagos...

Harang kondul, teret, időt összemos a mindenség.

Mosolyog a felhők szélén üldögélő Istenség!

Felhőt gyurmáz, csillagot szór, leveleket festeget...

Néha -csak úgy önmagának - milyen szép lesz! -felnevet...

Örül annak, ami most van, ami elmúlt, ami lesz...

Néha innen elvesz ezt-azt, vagy ha úgy kell hozzá tesz....

Nincs helye az állandónak, mindig, minden változik,

És ha alászáll az este, sok új szépről álmodik!

Tarka-barka leveleket, szálló füstöt ereget,

És ha érzi ideje már, pókhálókat tereget!

Harmat cseppen ide-oda, ezüst színű köd szitál,

A múló idő érdeklődve figyeli, hogy mit csinál...

De még nyár van, gyümölcs érik, derűs napfény mosolyog,

És az őszi minden még a jövő ölén gomolyog...

Tatabánya, 2026. július 23.

Kép forrása: MI