Catelyn:
Gyermek-koldus
Gyermek volt még, alig idősebb nálam!
Gyermek-koldus... Védtelen. Szép.
Gyermek voltam én is. Tétován álltam…
Ajka néma volt. Csak a szeme kért…
Anyám pénzt adott a kezembe,
Hogy mennyit, arra nem is emlékszem…
Lépésről lépésre, lassan közeledve,
A gyermek koldus arcát néztem…
Fekete haja volt, és barna volt szeme.
Engem figyelt, ahogy közelebb értem.
Végignéztem az ülő lányon, megrettentem!
Nem volt lába – riadtan néztem!
Nem mentem közelebb, féltem megragadna!
Anyámra tétován visszanéztem…
„Add oda neki, sietünk!” - mondta
És én a lányhoz közelebb léptem…
Kezébe akartam adni a pénzt!
Szerettem volna megölelni!
De visszatartott a gyermeki félsz…
Féltem – ha megragad – nem fog elengedni…
A pénzt egy piszkos kendőre dobtam.
Anyámhoz gyorsan visszaszaladtam….
Tovább indultunk, anyám kezét fogtam…
Szégyelltem magam… Nem így akartam!
Anyám mellől vissza-vissza néztem…
A kendőre valaki mást is pénzt dobott…
Gyermeki szívemben szánalom ébredt…
Az az ember is iszonyodott…
Óbarok, 200.... …
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése