Catelyn:
(B)első
monológom
Oké,
ideértél. Király vagy, csajszi! De komolyan! A te tájékozódási
képességeddel az is nagy szám, hogy a Petőfi hídig eljutottál
zökkenő mentesen, az meg hab a tortán, hogy nem jobbra fordultál!
Jaj,
ne izélj már! Így is ideges vagyok! Komolyan mondom, az egész
faluban nincs annyi ember, mint itt, és még mindig jönnek!
Nyugi,
nem lesz gond!
Oké,
szóval az első óra az Északi épületben van. Ha az évnyitó a
Déliben volt, akkor ez az épület az Északi.
Wow.
Fantasztikus logika, jár a keksz!
Hülye.
De most komolyan. Most vagyok másodszor tök egyedül Budapesten, és
ideges vagyok! Nem is kicsit! Amúgy is hogy keveredtem én ide?
Oké,
ide vettek fel, és tanulni kell, de azt sem tudom, hogy mit fogok
csinálni…
Szociális
munkás leszel! Vagy nem?
De…
Ahogy Carol nővér a Vészhelyzetben! Basszus, meg kellett volna
néznem pár részt… De Erzsi néni azt mondta, hogy tök jó lesz
ez nekünk. A kórházba most vettek fel egyet, és nagyon ügyes.
Majd mi is azok leszünk! Bár Timi is itt lenne! De komolyan! Nem
lenne olyan ijesztő, vele még parázni is szórakoztató!
Semmi
gond, minden rendben lesz! Tudod, nincsenek véletlenek!
Oké.
Végül is nem is olyan ijesztő. Csak rengeteg az ember. Durván
sok!
Biztos
van köztük más gólya is…
Oké,
de senki ismerős… Hol lehetnek a többiek?
Hát,
nem is tudom, de én a teremben keresném őket…
Jogos.
Szóval én most itt bemegyek! Mindjárt! Csak még egy kicsikét
akklimatizálódom…
Figyu,
tényleg nem akarok beleszólni a dolgodba, de tényleg, viszont ha
nem kapod össze magad, baromira el fogsz késni az első órádról!
Oké,
már bent is vagyok! Az aulában… De bent vagyok! Ide nekem az
oroszlánt is! Mégse! Mindjárt hányni fogok…
Micsoda
felnőttes hozzáállás…
Nem
lehet visszamenni a gimibe? Csak egy évre… Hogy legyen időm
felkészülni!
Kapd
már össze magad!
Oké,
második emelet. Öhm… Ciki lenne megkérdezni?
Ne zavarjon az
a lépcsősor szemben, amelyik majdnem kiböki a szemed…
Oké!
Megyek már! Hm… Ez egy elég rövid lépcsősor volt… Ez nem
vezet tovább! Most mi a bánatot csináljak?
Kérdezz
meg valakit?
Nem
akarok bénának tűnni! Mindenki tudja, hogy mi merre van, csak én
nem… Visszamenjek? Vagy végig a folyosón?
Nahát,
ez ismerős, ebben a teremben lesz órám! Igaz szerdán, de legalább
már ezt tudom hol van!
Itt
meg nyomtatni lehet! Ez még jó lesz valamire, valamikor!
Ha
megkérdezik, hogy miért késtél el, elmondod, hogy nyomtatni
akartál?
Ne
cseszegess már!
Na,
itt most lemegyünk szépen!
Hűha,
ez még nagyobb hely, mint ahol bejöttem. Itt is van egy bejárat!
Jé, innen látszik a Déli épület, de jó!
Ja,
és tök közel van a Duna, ne menjünk nézegetni a hajókat?!
Igazad
van, koncentrálok, de úgy koncentrálok mint még eddig soha!
Figyeld csak meg!
Jaj…
De
jó lenne egy térkép!
Mondjuk
ami a táskádban van? A rengeteg füzet között?
Neked
feltűnt, hogy mindenkinél olyan kevés cucc van? Ez annyira ciki,
biztos azt hiszik stréber vagyok, ennyi tanszerrel…
Tudod,
azért tökre örülök, hogy most ez a legnagyobb problémád!
TÉRKÉP!!!!
Jaj,
tényleg. Feltűnésmentesen, nehogy észrevegyék. Óvatosan
kiveszem… Várj beleteszem ide, a füzetbe… Talán így úgy néz
ki, mintha jegyzeteket olvasnék! Tök okosan nézhetek ki!
Az
első tanítási napon. Olvasod a nem létező jegyzeteidet. És még
attól félsz, hogy a tömött iskolatáska miatt néznek strébernek
majd… Nesze neked logika, kérem vissza a kekszet!
Ne
csináld már na… Mindjárt bőgök!
Na,
tudod, az tényleg ciki lenne!
Tudom,
de most mit csináljak? Már bánom az egészet…
Tanulni
kell, amíg fiatal vagy és van rá lehetőséged!
Na
ja, de mennyivel könnyebb lenne ugyanez a faluban, ahol minden ott
van ahol lennie kell…
A
terem is ott van, ahol lennie kell!
De
én nem vagyok ott!
Még… De záros határidőn belül ott
leszel!
Oké.
Mély levegő. Még egyszer! Jó mély levegő!
Hagyjál
már másnak is oxigént ha kérhetném!
Szóval…
Itt jöttem be! Itt mentem fel! Itt meg le… Szóval elvileg itt
vagyok!
És
ott kellene lennem!
Na ugye, hogy annyira nem is bonyolult!
Fog
ez menni! A lényeg az, hogy ne veszítsük el a fejünket! Bátran
és vidáman előre!
Ha
megtalálod a liftet, jó vagy. Azzal felmész a másodikra, aztán
örülsz magadnak. Annyira nem lehetsz szerencsétlen, hogy egy
emeleten belül ne találj meg egy termet!
Szeretem,
amikor ennyire hiszel bennem! Jól esik a lelkemnek…
Én
legalább őszinte vagyok veled. Velem. Magunkkal.
Klasz,
hogy nem tudnak a gondolataimban olvasni!
Mehetnél
egyenesen a zárt osztályra!
Nagyon ciki vagyok?
Ugyan,
belső hangként rosszabbat is el tudnék képzelni…
Kösz…
Szóval
a térkép…
Igen,
a térkép… Szóval ha erre megyek akkor az a folyosó visszavisz a
portához, azok ott a lépcsők, akkor…
Úristen,
bocsánat! Nem akartam neked menni! Tényleg nagyon sajnálom! Nem
figyeltem!
Tudod,
nem is tudom, hogy mi a gázabb, hogy nekimentél az oszlopnak, vagy
hogy bocsánatot kértél tőle?
Oltári…
Most mindenki ezen röhög!
Ugyan,
észre sem vették!
És
ha mégis? Amíg idejárok mindenki tudni fogja, hogy milyen hülye
vagyok! Haza akarok menni! Hogy kell átiratkozni máshova?
Hogy
mennyi baj van veled! Nézd, lift!
Föld
a láthatáron! Akarom mondani lift!
Még
jó, hogy ezt csak gondoltad!
Oké,
akkor most felmegyünk a lifttel.
Na ugye, hogy
megoldottuk!
Igen, nem is volt olyan ijesztő!
Egyáltalán
nem! Menni fog! Ez az első napunk, majd megszokjuk!
Igazad
van, nem kell mindent túl aggódni!
Na,
második emelet.
Nézd
szépen a terem számokat! Hova is megyünk?
Erre csökken,
akkor mindjárt ott vagyunk!
Na,
tök jó, és még van pár perc az óra kezdetéig! Látod, nem is
késtél el!
De
jó, ismerős arcok! Akkor valószínűleg jó helyen járok!
Ne
kérdezzük meg?
Szerintem
tök ciki lenne… Végül is felnőttek vagyunk, vagy nem?
Jé,
nézd azt a szőke csajt, integet!
Tényleg,
vele a beiratkozáson dumáltunk! Jaj, nem jut eszembe a neve!
Mosolyog,
és pont van mellette egy üres hely. Csak ülj le, gondolom úgyis
lesz bemutatkozás!
Hányingerem
van…
Kapd
már magad össze, mert itt hagylak!
-Jaj,
szia, de jó, hogy látlak! Majdnem elkéstem, tudod, vidékről nem
olyan egyszerű a bejutás, még meg kell szoknom… Te is izgulsz?
Ja, hogy te nem?
Basszus,
de jó neked…
Te…
Szerinted tudja, hogy jutunk el a következő órára?
Tatabánya,
2023. szeptember 16.
